Szépen telnek felettünk a napok. Lénárd és a család kezd összeszokni :-) Mióta Poronty oviba jár, nekem sokkal könnyebb, de a lelkemnek nem annyira, mert szegény tudja, hogy itthon vagyok és nem érti, hogy ő mért nem maradhat. reggelente nem nagyon van kedve elindulni, de délután meg szivesen meséli, hogy mi minden történt az oviban. Muszály, hogy menjen, mert ránktelefonáltak, hogy nagyon sokan várnak a helyre és már mennie kéne, mert kirakják. Így most megy egy kicsit, aztán majd lecsípünk hol egy hétfőt hol egy pénteket, vagy egy-egy hetet....

Tegnap este mérlegelésnél Lénárd 5090 grammot nyomott. Holnap megyünk az egy hónapos tanácsadásra kiváncsi leszek a hosszára. A popsija szerencsére teljesen helyrejött, minden pelusozásnál kamillával mosom le és teljes megszárítom, majd levegőzik kicsit és akkor jön csak az új pelus rá :-) Elég hosszadalmas, de a gyerek fenekéért mindent!!!

Most ami a legnagyobb problémánk, az az arcocskáján a tej ekcéma. Tiszta pöttyi lett, de már száradnak le, mert azt is kamillázzuk. Az mondta a mi jó Kati nénink, ha nem javul kapunk rá kencét. Már kicsit szebb, remélem nem maradnak hegek utána.

Tegnap lefényképeztem a család kedvenc tipegőjében, mert ezt hordta már a Nővérem, én, Unokahugi, Unokaöcsi, Poronty és most Lénárdon a sor, hát íme: