... mármint benyalni a Poronty féle klassz bajt. Már egyáltalán nem biztos, hogy oviból való, mert terjed a nyavalya a családban rendesen.

A lényeg, hogy a hétvégét a szülőszobában és egy külön szobában töltöttem a kórházban.

Péntek hajnalban éreztem, hogy mennünk kell, mert kiszáradok ha így folytatom, mert több cucc jött ki mint ment be. Sógor jött vigyázni az alvó gyerekre, akit később anyáék váltottak, mi meg szép lassan, hogy a kocsit ne pakoljam tele bementünk a kórházba. A szülészetre kültek, mert fájásaim is voltak. (Majd részletezem később, hogy mennyire szívesen fogadtak, mert nekik már csak ez hiányzott!)

Szerencsére reggelre 2 algopiryn után lement a lázam ekkor elaludtam és megszűntek a jóslófájások. Azóta nyugi van odabent. Mindennap hajnalban NST és "bünti". (Egyedül egy 3 ágyas szobában, nekem behozták a teát, reggelit...stb)

Ebben a 3 napban volt minden. Majd részletes beszámolóval jövök, valszeg a Mandula blogban, mert megrázó részek is voltak, attól függően, hogy épp melyik orvos/nő kezdte meg a műszakot. Annak nagyon örülök, hogy az én orvosom a benttartás felé hajlott nem a szülést erőszakolta mint mások.

Itthon közben kidőlt Apa, Após, kicsit Gil és Poronty újra hasmenős lett.

Macska továbbra sincs :-( Kutya a garázsban alszik, hogy kicsit melegedjen szegénykém, mert borzalmas ez a hideg. Ma is adok neki egy kis meleg tápszert, mert maradt még régről, eltettem, mert néha jó szolgálatott tett, nagyon szereti.

Ez az egész főpróbának jó volt. Kiderült, hogy vannak "hiányosságaim" a csomagban, szépen jegyzeteltel a kórházban, majd megírom, hátha másnak is segít.

Most még pihizek egy kicsit :-)