Na nem mi kényszerültünk oda, hanem 15 pirinyó kislibának nyújtottunk átmeneti otthont tegnap éjszakára. Dédimama ma reggel várja őket nagy szeretettel. Jól befűtöttünk nekik a szélfogóban, de a végén mégiscsak a nappaliban aludtak, mert úgy ítéltük meg, hogy ott még melegebb lesz nekik :-) Éjszaka szépen csendben voltak, csak egy-egy csippantást lehetett hallani, ha mocorgást hallottak. Olyan nagyon cukik voltak,ahogy egy nagy "szőrkupacot" alkottak mikor aludtak. Mindenki belefúrta a fejét a gombócba és melegítették egymást.  Porontynak nagyon tetszettek. Most reggel fel se keltettem, hogy búcsúzzon el tőlük, mert akkor tuti, hogy most lenne pár saját libánk, aki végelgyengülésben pusztul el és rájönnénk, hogy hány évig él egy liba. (Kérdeztem dédimamát, de nem tudja, mert még sose próbálták ki)

Gil reggel befűtötte a kocsit mielőtt kivitte volna őket. Az anyósülésen utaztak mind a 15-en egy nagy dobozban. Legalább volt Gilnek társasága.

Nem is hittem volna, hogy egy pici liba ennyire cuki bír lenni. Volt aki úgy tűnt, hogy kifejezetten élvezi ha simogatjuk :-)

(El van rontva a libapecsenyézésem rendesen!!!)