Tegnap este voltak pillanatok mikor "keményedtünk" és gondoltam, hogy ha így halad akkor indulunk majd lassacskán, de nem lett belőle fájás.

Ma mentünk szánkóztatni Porontyot, meg megfuttatni a Blökit... gondoltam na majd ez segít, főleg, hogy a Ladával mentünk (Gil agyontuningolt csodájával), de egyenlőre semmi.

Kezdem magam időzített bombának érezni :-) Ma este ügyel a dokim, még jó is lenne ha úgy alakulna, hogy ma este szülünk, de egyenlőre még semmi.

Jól bekajáltam paradicsomlevesből meg palacsintából, erre Öcsi úgy beindult (gondolom nem fért el), hogy nem úgy tűnt, hogy szülés előtti csend lenne odabent.

Köszönöm mindenkinek az érdeklődését, de nem tudok még hírrel szolgálni.

Olyan nagyon furcsa ránézni a számlálóra ami 5-öt mutat!!!! El se hiszem...

Még olyan mintha tegnap siránkoztam volna rajta, hogy sose leszek újra terhes, meg ha eddig meg addig nem sikerül akkor maradunk hármasban. Aztán egy "kihagyott" hónapban halvány pozi teszt... aggódás, időnemhaladás.... most meg lassan megyünk szülni!!!!!

Kavarognak bennem a dolgok, mert jó lenne túllenni rajta, de hiába tudom mi vár rám azért ott van a félsz is, mert tudom, hogy lesznek nagyon nehéz percek, meg boldogsághormonok ezerrel. Meg gátseb, de lesz szoptatás, első fürdetés... na meg a nagy kérdés, hogy Mit kezdek én egy FIÚval???? Olyan természetes volt, hogy kislányom van. Várom, hogy mennyire lesz más, fogom tudni úgy terelgetni ahogy kell egy fiút. Vagány legyen, de azért kezelhető???? ... stb 

Tegnap este teregettem még egy jó adag csöppnyi ruhácskát. Mutatom Gilnek, hogy nézze már milyen picike body. Erre megszólal: -Ilyen kis GÖRCS lesz??? Persze ezt kedvesen, nem pejoratívan, de akkor is :-D Azóta azon röhögök magamban, hogy lehet nem is lesz rá jó az 56-os body, mert ha így haladunk még az is lehet, hogy 4 kilós lesz az én cseppecském. Na az vicces lenne, mert akkor a rendbe tett ruhák nagy részét szépen tisztán vasalva tenném el az utókor számára.

Apukám azt "kérte", hogy ha már nagy lesz akkor izmos legyen és ne hájas. ezen is röhögtünk egy jó fél órát. Szegénykém bent "Gyúrunk vazzeget?!" játszik, hogy tecccen a Nagypapának. Szép kidolgozott felsőteste lesz. Mostmár tudom, hogy szép lesz, mert Porontynál nagy félelmem volt, hogy szép lesz e a gyerek? Nagyon féltem tőle, hogy szépnek tudom e majd látni. Most már tudom, hogy a legszebb lesz, mert az enyém, mert belőlünk lesz, mert egy anya nem tudja nem szépnek látni a gyermekét. Fura, hogy most egészen más dolgok izgatnak mint anno. Öregszem, talán kicsit bölcsebb is lettem, meg már egyszer anya lettem és nem tudok nem aggódni mindenen ami a gyermekemet érinti.

Na azt hiszem mára ennyi elég lesz.... bocsánat, hogy most olyan elmélkedősre sikeredett, pedig én nem szoktam. :-)

Ha bármi történik, természetesen jövök/jövünk. Gilt küldöm a hírekkel, lehet nem lesz hosszú beszámoló, de nem hagyok senkit hír nélkül ígérem.