Bővült a család

Poronty rettenetesen beteg volt és még mindig az egy kicsit sajna. Nagyon magas volt a láza (ennyire még sose ment fel 39,2) hányt meg köhögött, folyt az orra ...stb.

Természetesen a dokink nem rendelt, helyettesítés volt egy közeli községben, ahol szerencsére egy elég jó dokinőt fogtunk ki, alapos volt meg lehetett tőle kérdezni pár dolgot, amire normálisan válaszolt is. (ez itt elég ritka sajnos) Talán Öcsi nem kapta el, próbáltam rájuk vigyázni, bár néha köhög párat meg tüsszög, de ezt előtte is csinálta, nem mindig tom miért??! Anya jött segíteni, mert a lázas éjszakákban én elég rendesen kimerültem. (Se átöltözve, se fogatmosva se semmi...) Most megint gyógyszerezünk ezerrel. Reggelente kész kabaré mire mindenki beveszi a maga gyógyszerét. Gilnek egy évig kell szedni az antibiotikumos gyógyszerét, remélem nem teszi tönkre teljesen a gyomrát. Úgy fogy nálunk a probiotikum, mintha cukorka lenne :-( Kezdek belejönni a bioétkezésbe, nekem se árt. Tegnap Lasagne készült, durumtésztából, lightosan, darált pulykahusival...stb nagyon fincsi lett. Megjött tőle a tejcsi is rendesen, mert az idegesség alatt szerintem megcsappant kicsit, de Öcsi nem panaszkodott. A tegnapelőtti mérlegelésnél átléptük a bűvös 6 kilót !!! 4 dekával.

A jóhír, hogy a gyermek néha hajlandó a kiságyában tartózkodni. SŐTT!!! már kétszeríaludt is benne... nem volt felesleges összeállítani. :-) Levettem a baldahint, így sokkal szivesebben van benne. Sok játék meg zenélőke és lám csodát a gyermek még néha élvezi is a helyét!

Annyi mindennel el vagyok maradva, de nem látom a végét... annyira jó lenne már kimenni kertészkedni meg kocsittakarítani, de ezekre segítség nélkül semmi esélyem sincs. No majd kicsit később talán....

NAgyon kevés szabadidőm van, alig jutok gép elé. Élvezzük az utolsó négyesben töltött napokat. Legózunk együtt, miközben Lénárd a Annabellácska baba kiságyában "kucorog". Ilyen amikor egy bálna betölti a rendelkezésére álló teret. Napok óta sütiket sütök, olyan jólesnek. Muffint meg kekszet... biosütik. Minden teljes kiörlésű, rozsos..stb. Gil még mindig nem ehet rendesen, ezért a nagy diéta meg rost dús étrend továbbra is marad.

Lénárd napról napra egyre cukibb, hangosan röhög meg állandóan mosolyog.

Kilóg a lóláb!!!

Olyan csendes a ma kora délután.. apici már órák óta alszik, azóta hajatmostam, mosogattam, vasaltam. Poronty este cirkuszba megy, arra készül (pihen). Gil alszik a kicsivel (nagyon szolidáris :-D) Voltunk ma de. bevásárolni, abban készültek ki a fiúk. (Kép a mandulában)  Rég volt ennyi szabadidőm.... ilyenkor mit szoktak csinálni az emberek??? én már nem is emlékszem!!??

 Ásítás közben...

Úgy telnek a napok, hogy csak azt veszem észre, hogy hajtani kell a naptáron.

Kezdünk összerázódni, de persze minden nap van valami új amivel meg kell küzdeni. Egyre többet sétálunk, autózunk, sőtt túlvagyunk egy nagy családi banzájon is, amit én rosszabbul viseltem mint a gyermekeim. LÉnárd nagyon jól bírta, hogy nyúzzák, szinte tépték egymás kezéből a rokonok, mert mindenki szerette volna gyöntölni kicsit. Én ennek annyira nem tudtam örülni, hiszen eddig max. Anyukám dajkálgatta rövid időre és nem kellett riadoznom, hogy ne így meg ne úgy, mert ő az Anyukám és mindent tud, hogy hogy jó nekünk. :-)))

Poronty meg persze kicsit féltékenykedett, mert eddig ha megérkeztünk A Családhoz ő volt a legkisebb mindenki őt ugrálta körül, hogy mennyit nőtt meg milyen szép és okos. Most is foglalkoztak vele, de már Öcsi a kicsi és cuki és nézd buborékot fújt, meg mosolyog.... pedig ezeket ő is tudja!!! :-)))  Hál'Istennek nagy bajok nincsennek, próbálunk rá nagyon odafigyelni, de sajna ez a sorsa az első gyereknek, hogy jönnek a következők.

Voltunk szombaton nagyot sétálni ebéd előtt. Persze Poronty belángosozott, de nem bántam, mert végre jóízűen és sokat evett. Játszóterezett és pónin lovagolt. (Én fáztam, de a gyerekekért mindent!)

Gil ma is ment kontrolra, de a reggeli első vizelet sajna itthon maradt. Eddig nem hívott, hogy vigyem utána, lehet nem is kellett olyan nagyon. Szedi a gyógyszerét, diétázik... a héten még táppénz.

Öcsi súlya (tegnap este szopi előtt): 4750 Gr

Jaj, majdnem elfelejtettem voltunk masszázson. Nagyon jól viselte, tetszett neki, egyszer lepisilt, de ennyi. Persze mi voltunk a legkövérebbek, de a legnagyobbak is. Nem tudom hova nő ez a gyerek. Már a 68-as tipegőket hordja, még kicsit bővek, de a 62-es meg már kicsit kicsi :-D Poronty 4 hónaposan volt hosszra ekkora!!! (súlyra nemtom meg kell néznem)

Egyre többet dumál meg nézelődik. Kezd egyre jobban kitárulni a világ. Amitől el vagyok érzékenyülve, hogy tegnap este úgy szopizott, hogy fogta meg simogatta a kezem. Nem úgy mint eddig, hogy csak reflexből, hanem olyan tudatosan. Annyira jólesett. 

Gil gyenge, de jól van, köszönjük a jókívánságokat. Hétfőn megy a kórházba, de még nem biztos, hogy maradnia kell, de az első lelete nagyon pocsék lett. Gyulladás van a szervezetéban, meg kell találni, hogy mi az.

Poronty ma hazajön, vége a lazsálásnak. Olyan jó, hogy süt a nap. Tegnap nagyot sétáltunk a nővéremmel meg a nagylányával babakocsistól mindenestül. :-) Náluk ebédeltem, mert Gil nem ehet csak diétásat, Lénárd elvan azzal amit kap, szóval meglógtam egy fél órára és rendesen tele pakoltam a hasam mindenféle finomsággal. Már a sütinél jártam mikor Gil telefonált, hogy a fiatalúr rájött, hogy nem vagyok kéznél és követel. Persze mikor megérkeztem már nem is voltam olyan fontos. Ha a melleim lecsatolhatósak lennének akkor sem mehetnék sokkal messzebbre mint így, de azért néha engedélyez egy-egy rövid kimenőt. :-D

Ma szeretném rendbetenni a teraszt, remélem sikerül. Utána olyan jó kimenni és ott ücsörögni ha süt a nap. A régi babakocsit úgy tervezem, hogy ott parkoltatom le és akkor Öcsi is levegőzik még mi Poronttyal hintázunk, gyurmázunk, festünk majd. (Nagyon remélem, hogy ez nem csak egy szép álom marad)

Természetesen sokat kellett várnunk, pedig azt beszéltük meg a mi Katikánkkal, hogy menjünk korábban mert behív, hogy a picivel ne kelljen várni.

Mérlegeltünk 5420 grammal!!! (6 hetesen nem rossz mi?) A dokinéni tiszta szerelmes belénk vagyis Lénárdba, mert csak csodálja és azt hajtogatja, hogy ebben a gyerekben semmi hiba nincs ez úgy tökéletes ahogy van. Lehet, hogy mindenkinek ezt mondja, de akkor is jó hallani :-D

Az arca, feneke szép. Nem kell semmi újabb kence. Felkészítettek, hogy legközelebb jön a 2 hónapos szuri, már most rossz rágondolni, de ha muszájjj??!!

Volt még egy 1 hónapos baba bent velünk. Az anyukája és a védőnénije is nagyon boldog volt, mert már 3 kiló!!! Olyan volt mint egy kis madárka mellettünk. A kisfiú valszeg korababa lehetett, nem mertem megkérdezni. Lénárd úgy nézett ki mellette mint egy 5 hónapos fókabébi. Lassan fogyóztatni fognak minket!!! Teljesen más úgy szoptatni, hogy elhiszem, hogy megtudom csinálni. Rengeteget stresszeltem anno Berninél, hogy elég e a tejem. Most meg azt programozom magamba, hogy elég. Igény szerint eszünk és hiszem, hogy meg tudom csinálni. Néha több tejcsi van, néha kevesebb, de hiszek magunkba. Remélem, hogy Lénárdot tovább tudom majd szoptatni mint a nővérét.

Gil mára nagyon beteg lett. Orvost kellett hozzá hívni. Poronty még ki sem gyógyult itt a következő betegem. Rég volt ennyire sz@rul szegény. Nagyon lázas volt, de semmi más. A doki nem tudott mit mondani ??!! Holnap megy laborba vérvételre meg UH. Remélem nem terhes :-D Apukám fogja hozni vinni, mert most én nem tudok menni.

Porontyot lepasszoltam Anyóspajtinak, hogy legalább annyival is könnyebb legyen a helyzet. Hétfőtől elvileg menne oviba, de ő sincs még teljesen jól. Kész kabaré, hogy én még bírom tartani a frontot, bár ma estére megfájdult a fejem, de semmi komoly. Jól esett volna egy pohár vörösbor lazítás keppen, de ez most még egy darabig csak álom marad :-(

Poronty katonának készül:

Poronty tegnap reggelre lázasan ébredt. Kerek 3 napot bírt az óvodában :-( Azonnal hívtam a dokinőt, hogy mi legyen. Karanténba került a saját szobájába. A két gyerek nem lehet egy légtérbe... mintha az olyan könnyű volna. Szegényke egész nap számítógépezik meg TV-t néz, néha szimultán teszi ezt a kettőt. Ettől én vagyok rosszul, de kimenni sem lehet, mert esik az eső :-((( Szerencsére már jobban van, nagyon hirtelen reagáltunk a dologra, de még azért külön vannak. Lénárd néha nagyon nyűgi, mert "csinálna" valamit, de nem tud. Szerintem az agya fejlettebb mint a teste, ez lehet a baj. Ha járkálok vele a lakásban semmi baja, de feküdni már nem bír, mást meg nem tud :-))) Ezért kitaláltam, hogy kenguruzni kéne, de ami nekünk van az csak olyan rongy kenguru (nem szerettem anno sem) nem tartja a hátát meg a fejét sem. Amiket meg lehet kapni még használtan is rohadt drágák. Pár hónapig tudjuk használni csak úgyhogy valszeg lemondhatok róla :-(((

Anya megvette a hazahozós tipegőnk nagytestvérét. Annyira örülök neki, mert csodaszép, puha és keskeny fazon, nem lesz benne hordócska a gyerek. (No meg az emlékek is előkerülnek az első tipegőről ) Természetesen oroszlános, mert nekünk az oroszlán lesz a jelünk az oviban!!! (ha már a lénárd nevet kapta)

Amúgy kezdem megszokni a nevét :-) néha már úgy beszélek róla, hogy Lénárd ezt vagy azt csinálta. Eddig főképp Öcsi-Pacsi volt vagy A Kicsi, esetleg Tündérmackó, de az Poronty neve is. (őt meg Bernátnak hívjuk általában)

Annyira utálom, hogy oviban agyon becézik a gyerekeket, mármint a nevüket "tekerik ki" rendesen. ezért volt fontos szempont a becézhetőség is. Porontyot szerencsére felfogták, hogy nem Bettizük hanem Bernizzük ha már mindenáron rövidítünk. Na ebből oviban Bernike lett :-S Eleinte kirázott a hideg, de mára már megszoktam, hogy ez van és kész...

Tegnap mértem egy délutáni szopit, Lénárd 14o ml-t szopizott. Nem tom mennyi lenne a rendes adag, de ált. 2-2,5 órát simán kibír két etetés között, gyarapodik rendesen tehát nagy baja nem lehet. Széklete naponta 4x minimum van. "Szép" anyatejes sárga. Teát vagy vizet nem kap, csak ha konakiont kell bevennie. Az arca helyrejött, de mától még kencénk is van rá ha előjönne, mert kevertek neki receprte a gyógyszertárban. A fene piros, de nem pöttyös. (Hát ha valaki ennyit kakail, ne csodákozzon) A dokinéni ajánlásával naponta egyszer Canestennel bekenjük. Nem vettem észre, hogy segített volna, de lehet türelmetlen vagyok. A szellőzés lenne a legjobb, de ahhoz azért még hideg van, csupasz seggel legyen huzamosabb ideig.

Szépen telnek felettünk a napok. Lénárd és a család kezd összeszokni :-) Mióta Poronty oviba jár, nekem sokkal könnyebb, de a lelkemnek nem annyira, mert szegény tudja, hogy itthon vagyok és nem érti, hogy ő mért nem maradhat. reggelente nem nagyon van kedve elindulni, de délután meg szivesen meséli, hogy mi minden történt az oviban. Muszály, hogy menjen, mert ránktelefonáltak, hogy nagyon sokan várnak a helyre és már mennie kéne, mert kirakják. Így most megy egy kicsit, aztán majd lecsípünk hol egy hétfőt hol egy pénteket, vagy egy-egy hetet....

Tegnap este mérlegelésnél Lénárd 5090 grammot nyomott. Holnap megyünk az egy hónapos tanácsadásra kiváncsi leszek a hosszára. A popsija szerencsére teljesen helyrejött, minden pelusozásnál kamillával mosom le és teljes megszárítom, majd levegőzik kicsit és akkor jön csak az új pelus rá :-) Elég hosszadalmas, de a gyerek fenekéért mindent!!!

Most ami a legnagyobb problémánk, az az arcocskáján a tej ekcéma. Tiszta pöttyi lett, de már száradnak le, mert azt is kamillázzuk. Az mondta a mi jó Kati nénink, ha nem javul kapunk rá kencét. Már kicsit szebb, remélem nem maradnak hegek utána.

Tegnap lefényképeztem a család kedvenc tipegőjében, mert ezt hordta már a Nővérem, én, Unokahugi, Unokaöcsi, Poronty és most Lénárdon a sor, hát íme:

Megvolt az első közös négyesben eltöltött programunk. Meglátogattuk a Vadasparkot. A sáron kívül semmi más negatív élmény nem ért minket, talán csak annyi, hogy a hidegre való tekintettel sok állat nem bújt még ki a vackából. A babakocsi szuperált a köves talajon, Poronty füligérő szájjal rohangát egyik lámától a másikig. A róka miatt mentünk ki, mert sérelmezte, hogy még nem látott igazit (pedig már látott, többet is csak nem emlékszik), de le se fütyülte, mert volt helyette tigris meg majom. Öcsi egyszer nyafogott egy kicsit, de csak azért mert megállt a babakocsi a segge alatt :-) Siettünk, mert így is két órás program lett belőle, de megérte, mert mindenki kibírta.

Nagy bánatomra itthonhagytuk a fényképezőgépet, pedig annyiszor elmondtam, hogy mindenki figyeljen rá, hogy a végén csak itthon marad. Pedig olyan jó lett volna megörökíteni az állatokat meg persze minket is.

Nekem a készülődéssel voltak bajaim, mert mire mindenkinek mindent bepakoltam, már elegem is lett. De a biztonság kedvéért mindent beraktam, az ördög nem alszik alapon.

Voltak Anyóspajtiék is látogatni, hoztak egy halom kaját, de mára már semmi sem maradt belőle, mert Gil-lel minden felfaltunk.

Az én egy hónapos kisfiam egyre cukibb, és remélem nem kiabálom el, de megvolt a harmadik tökéletes éjszakánk, ha ez így marad rettenetesen hálás leszek érte. Este 9-kor szunya, aztán hajnali fél 1-kor cici, majd fél 5-kor, de nem ébred fel teljesen ilyenkor már fent van de csak pislog meg nyekerészik mellettem :-)))) Szépen hízik, egyre tokásabb és megjöttek a tejpöttyök, de jó bőven, szegényke olyan mint egy pubertáns nagyfiú.

Poronty ma megkezdte az ovit. Én vittem, hogy tudjak beszélni az ovónénivel, meg megnézzem, hogy minden rendben van e a cuccaival. Nagyon tetszett neki, hogy körbe donganak minket, de mikor be kellett menni a csoportba, na az már nehezebb volt. A nyakamba borult, hogy nagyon fogok neki hiányozni és egy kis pityergés is belefért. Három hónap szünet után, nem csoda, hogy újra beszokunk  :-(  Fura nekem is, hogy nincs itthon, de legalább egy kis időm is lesz a lakásra meg magamra, főzni...stb.

Mivel megint gyorsnak kell lennem, valszeg csapongani fogok, előreis bocsánat!

Ma megvettük a babakocsit, nagyon szuper, de a boltban sokkal kissebbnek tűnt. Itthon már olyan hatalmasnak :-) Holnap megyünk levegőzni, HURRÁ!

Ma immáron második alkalommal szó szerint lefosott a cseppfiam. (bocsánat a kifejezésért, de erre nem tudok jobb szót) Mindent megteszek, hogy ne forduljonelő, de ő sokkal trükkösebb mint én és mindig kicselez. A pisit már megszoktam, de ezt nem fogom tudni :-)

Poronty kínjában (mikor nem érek rá, mert épp szoptatok) sminkelt, az eredmény:

Vettünk fürdetőkét is, hogy a két gyerek együtt tudjon majd fürödni, ki is próbáltuk azonnal:

És persze a legkisebb fotómodellem legaranyosabb képei:(van az a cuki kutya cica kép mikor az orruk olyan nagyon közel van, na engem ezek arra emlékeztetnek :-))

Ma Lénárd rekordot döntött, 140 ml-t szopizott délután. Még most is ki van dőlve, itt szuszog az ölemben. Bolognai tésztát ettem, előtte zellerkrém levest és egy Sport szeletet. Nagy bögre gabonakávé zárta a sort, hát csoda, hogy ízlett Öcsinek a kaja???

Ma nagyon csendes volt a nap, mert Poronty még nincs itthon, Gil viszont egész nap velünk volt és dajkált, fürdetett...stb. A levegő hiányzik nagyon, de ha ilyen szép tiszta idő marad, akkor holnaptól megyünk sétálgatni, de ennek a babakocsi a feltétele, amit ha minden igaz holnap beszerzünk, mert hiába van itthon 3, nekem persze egyik sem jó :-))))

Tegnap gatyapróbát tartottam, mert PicurAnyun felbuzdulva kiváncsi voltam, hogy hogy állok a kilókkal? Mérlegre nem állok még egy darabig ezt megfogadtam, mert nem akarok szörnyülködni, meg nem szeretném, hogy lelkiismeretfurdalásom legyen mikor csak azért eszek, hogy legyen tejcsi bőven. Hát, feljöttek a nagyobbacska nadrágok, de ami eddig bő volt, az most passzos rendesen, de így is várakozáson felül teljesítettem. Rosszabbra számítottam. A hasam még nagy és lötyi, de még nem is tettem ellene semmit, meg még pár hétig nem is fogok :-)

Ma Poronty bement pár óra hosszára az oviba farsangolni. Nagyon nagy lázban égett, mert egy hónapja nem volt és a cicája emlékére Riasztókának (azaz cicának) öltözött. Fáradhatatlan anyukája (azaz én) este 11-kor még jelmezt varrt. Készült neki fehér zokniból lábacska, melyre ruhafestékkel festettünk rózsaszín mancsokat, farkinca fekete harisnyából, fekete fülecskék hajráfra aplikálva. Az arcát kifestettük és Anyáék reggel jöttek érte. Remélem jól sikerül a dolog, mert annyira várta, hogy szinte aludni sem tudott és reggel korán magától ébredt ami nála nem jellemző, mert olyan mint mi, hogy reggel tízig is képes lenne aludni.

Szerdán volt a névnapja. Sikerült rendesen meglepnünk, mert Gil kivitte levegőzni meg szánkózni kicsit és mire hazaért jött a meglepi. Feldíszítettem gyorsan a lakást, szerpentinekkel meg lufikkal. Gil hozott haza ajándékot, amit úgy vásárolt, hogy telefonnal a kezében állt a játékbolt közepén én meg diktáltam, hogy mi mindent szeretne a gyerek. Minimaxos anyukák majd fogják tudni, hogy mi is az: Irka-firka Daisy-t kapott, meg Cicák a zsebemben cicákat. Mesedominót meg lovacskás ágyneműt, virágot (amit ő öntöz minden nap) Daisyt persze másnap ki kellett cserélni, mert nem rajzolt szépen. Szó nélkül kicserélték, lehet nem mi voltunk az elsők a cserével :-S     Ja és elem persze nem volt benne, ezért Gilnek volt még egy fuvarja este a benzinkútra AAA-s elemekért, de ment szó nélkül, mert látta, hogy itt ma rajzolás lesz, he beledöglünk is!! :-)))

Lénárd hízik mint akit tömnek, már olyan kis tokája van, hogy Puffancsanak lehetne becézni. Nagyokat alszik, pedig néha olyan érzésem van, hogy nincs is tele a cici rendesen, mert annyira kiszopizza, hogy szinte fejni se kell.

Már hallom, hogy ébredezik, eddig tartott a kimenőm. :-D

Gyorsnakkell lennem, mert Öcsi már nyűglődik...

A súlya tegnap este fürcsi után, szopi előtt: 4320 g volt :-))) Szopizni 120 ml szokott kb.

Nem mérek minden evést, de néha ha bírja sírás nélkül akkor méricske indul.

A szempillája napok alatt megnőtt (vagyis kinőtt) besötétedett és egyre szebb lesz. Nekem hosszú sötét szempillám van, de a szemem is sötét hozzá. Öcsinek még szép kék a szeme, nem tom így marad e. Porontynak bezöldült úgy 3 éves korában, addig kékes szürke volt. Nagyon tetszene, ha a fiamnak fekete haja és szép kék szeme lenne hozzá, mert az olyan ritka és annyira szép. Hátha...

Ma este fog hazakeveredni Poronty, ezért úgy döntöttem, hogy a mai napot Lénárdnak szánom. Már most lelkiismeretfurdallásom van azért, mert neki nem jut annyi figyelem mint anno Porontynak jutott. Akkor minden csak róla szólt, most meg szegény Öcsinek osztoznia kell rajtam rendesen. Gil sajna a hierarchia legaljára szorul, bár szerinte Ő mindig is ott volt. (Szerintem ott én voltam, de most muszály volt magamat előrébb helyezni, mert a kismamiság meg a szülés megviselt (ezt onnan is lehet tudni, hogy ma Zoránt hallgattam))

Anyáék reggel viszonylag korán érkeztek és Anya isteni húsgombóclevest főzött. Én összedobdtam egy lasagne-t és egy kis kalácsos-túrós sütit. Olyan jó volt, hogy együtt ebédeltünk, mert általában egyedül bekapok valamit és uccu vissza a frontra. Lénárd Apa ölében nagyon szépen alukált, úgy elringatta, hogy majdnem 4 órát aludt egyfolytában. Én tudtam fürdeni, hajatmosni és még folytattam volna, ha a védőnéni meg nem zavar a dolgaimban. Mindent ráhagytam így gyorsan végeztünk :-))) Anya elmosogatott, kivasalt, kiteregetett. Apa izzókat cserélt ahol kellett.

Van egy rossz hír is. A nővéremék fogadott Nagyija tegnap este 6-kor meghalt. Várható volt sajna, már régóta betegeskedett, de erre azért nem lehet felkészülni. Nagyon sajnálom, Anyával ma sokat beszélgettünk róla, az életéről, a szerelméről. Gil fog elmenni a nevünkben a temetésre, én majd gyújtok érte itthon gyertyát.

A reggeli hó eléggé meglepett. Közben meg szépen sütött a nap. Aztán egyszercsak szélvihar és hóvihar támadt. Apa kiment a kocsikhoz valaminek, szegény reszketve jött vissza. Nesze neked tavasz... azt hiszem még ráérünk a babakocsival :-D